center
Hozzáadás a Kedvencekhez


Szektor Újság


Gondolatok
Már egy ideje tárgyalások folynak a két magyar szövetség vezetői részéről a jövőbeni közös tevékenységről, melyek nem túl gyorsan haladnak. Ennek fő oka a közös stratégia hiánya. Ezen próbál segíteni az MSzSz vezetőjének néhány gondolata.

Dicséretére legyen mondva a két szövetség vezetőinek, szó sincs ellenségeskedésről, és az éles vitákban is szakmai kérdésekről folyik a szó. Mindez kultúrált mederben, sportemberekhez méltó módon. Viszont alapvető gondolkodásbeli különbség van a két vezetésnek a sportág menedzseléséről alkotott elképzelése között.

Előzmények:

• Több évtizedes sikertelen próbálkozás után 1989-ben végre megalakult a Magyar Asztali Labdarúgó Szövetség.
• A szövetség megalakulásával sportággá vált a versenyszerű gombfocizás.
• Az alapító elnök célul tűzte ki, hogy az új szövetség más meglévő szövetségekéhez hasonló működéssel elfogadtassa magát a sport világával.
• Az elnök törekvése azonban érdekeket sértett, s az elégedetlenséget meglovagolva önjelölt elnökjelöltek próbálták lejáratni a hivatalban lévő elnököt, sikertelenül.
• Ekkor egy szűk érdekcsoport a Legfőbb Ügyészséget hívta segítségül saját vezetősége leváltására, amikor 90%-os többséggel az alapító elnököt a tagság ismét megválasztotta. Megkifogásolták a tisztújító gyűlés összehívásának körülményeit, melynek eredményeképp a bíróság 2000-ben felfüggesztette a szövetség tevékenységét a következő gyűlés szabályos lefolytatásáig.
• A gyűlést megelőzően a béke kedvéért a háttérben kompromisszumos megoldás született, miszerint a hivatalban lévő elnök nem jelölteti magát újra, hanem a megalakuló nemzetközi szövetség alapító elnöke lesz, míg helyettese veszi át a magyar szövetség irányítását.
• Az új magyar elnök 2001-es hivatalba lépését követően arra használta fel hatalmát, hogy kiüldözze a sportágból ellenfeleit. Mindezt fegyelmivel, eltiltással, kizárással megvalósítva. A kirekesztettek számára nem maradt más hátra, mint új sportszövetséget alakítani, amelyet 2003-ban be is jegyzett a bíróság.
• A megalakult Magyar Szektorlabda Szövetség versenysport tevékenység művelését tűzte ki céljául, azonban meg sem tudták kezdeni a működést, mert a Magyar Asztali Labdarúgó Szövetség elnöke megakadályozta a bejezés jogerőssé válását. Azonban 2005-ben az akadályoztatás ellenére bejegyezték az MSzSz-t, de a további támadások elkerülése érdekében csupán szabadidősport szövetségként.
• Az MSzSz elkezdte tervei megvalósítását, a szakszövetséggé válást, és kiírta első bajnokságát. Azonban a MALSZ vezetői bepanaszolták az MSzSz-t a ügyészségnél, ahol eltiltották a szektorlabdázókat a versenyrendszer működtetésétől.
• Közben a MALSZ tagsága is elégedetlen volt saját, antidemokratikus vezetésével és hosszú huzavona után sikeresen leváltotta azt. A régiek helyére demokratikus gondolkodású, népszerű klubvezetők kerültek, akik egyszerű és szerény célokat tűztek ki maguk elé.
• Eközben az MSzSz megkezdte a szabadidősport szövetségi státuszból a versenysporttal foglalkozó országos sportági szövetséggé való átalakulást, melyhez beszerezte a sporthivatal támogató javaslatát a bírósági átsoroláshoz.
• Ezek között elsőként a kettészakadt tagság egyesítése volt számukra elsődleges, amelyben partnerre találtak az MSzSz vezetésében is.
• Az MSzSz nem rohant a bíróságra, hogy tovább versenyezzen a megújult MALSZ-szal, hanem várta, hogy a két szervezet közösen dolgozza ki a sportág jövőjét. Elsőnek abban állapodtak meg, hogy közös csapatbajnokságot indítanak, majd a közelgő világbajnokság kapcsán megállapodtak a közös válogatott, illetve az oda bekerülés eldöntésére közös kvalifikációs versenyek rendezésében.
• Itt azonban furcsa módon megállt a további közös gondolkodás, ugyanis a MALSZ vezetői befejezettnek tekintették az egyesülési folyamatot - mondván – már együtt játszik a két tagság, nincs miről tovább beszélni.
• Ezt a MALSZ vezetői rosszul gondolták (mondják az MSzSz-ben), mert a közös bajnoksággal nem oldódott meg minden probléma. Ugyanis az MSzSz nem csupán a MALSZ egykori menekültjeinek gyülekező helye volt, hanem egy új, a mai világban életképes gondolkodás bölcsője is, ahol nem elszenvedik a külvilágból begyűrűző problémákat, hanem előrelátóan menedzselik a sportágat. A két vezetés szemlélete közti különbség a MALSZ szabadidősportos felfogása, illetve az MSzSz marketingorientált, de egyszerre hagyományőrző és nagyszabású nemzetközi fejlesztést megcélzó gondolkodása között van. S míg a MALSZ-nak a takarékosságon és a saját tagsága bevételinek pontos behajtásán kívül nincs gazdálkodási stratégiája, addig az MSzSz évek óta gond nélkül gazdálkodik és nagyszabású fejlesztésekre is futja bevételeiből.
• A két szövetség tárgyalásainak utóbbi fordulóin kikristályosodni látszik az MSzSz vezetőjének kompromisszumos javaslata, de az arra adott MALSZ válasz is.
Eszerint:
1. Az MSzSz javaslata szerint beolvadna jogilag is a MALSZ-ba, de a közös szövetség neve az országban jobban ismert, és jól elfogadott szektorlabda szövetség lenne.
2. A közös vezetőség a MALSZ elnökségéből állna, kiegészülve az MSzSz jelenlegi vezetőjével, aki nem az elnökségben kapna helyet, hanem MALSZ-nál jelenleg betöltetlen főtitkári tisztséget látná el.
3. Mindemellett az MSzSz vezetője végleg lemondana a magánemberként a MALSZ-szal szemben támasztott több milliós követelésének érvényesítéséről, továbbá az ISBF elnökeként megoldja a MALSZ több mint egymilliós adósságának kérdését a nemzetközi szövetségben. Cserében csupán annyit kér, hogy mint végzett sport-közgazdász (sportmenedzser) a szektorlabda szövetségben kialakított rentábilis gazdálkodást az egyesített szövetségben bevezethesse.
4. Javaslata egyelőre megbukni látszik, mivel a MALSZ vezetősége kifogástalannak ítéli saját működését, és nem látja szükségét főtitkár alkalmazásának, mivel az operatív feladatokat az elnökség maga is el tudja végezni. Másrészt nem látják bizonyítottnak a privát adósság létét (egyikük szerint ezt bíróságon kellene tisztázni), másrészt a MALSZ jelenlegi elnöke egyáltalán nem tudja elképzelni a közös munkát az MSzSz vezetőjével főtitkári szerepkörben. Attól tart, hogy az MSzSz vezetője túlságosan is nagy hatáskört kapna, melynek ellátása során antagonisztikus ellentétek keletkezhetnének kettőjük között.

A nézetek tisztázására, a félreértések elkerülése, illetve a bizalomerősítés érdekében az MSzSz vezetője az alábbi javaslatot fogalmazta meg, és küldte el a MALSZ elnökségének, amelyet a tagság korrekt tájékoztatása érdekében most közzéteszünk.

Javaslatom
a szövetség működtetésére, a főtitkári tisztség tartalommal való megtöltésére
(készítette:Horváth Imre)


Rövid visszatekintés, helyzetértékelés

Amikor 1982-ben elhatároztuk, hogy elérjük a gombfoci sportággá válását, akkorra már régen kialakult a maival teljesen megegyező bajnoki rendszer, egyéniben és csapatban egyaránt. Azonban hiányérzetünk volt a tekintetben, hogy a külvilág nem tudott a tevékenységünkről, és legjobbjainkat sem övezte a bajnokoknak kijáró elismerés. Sem erkölcsileg, sem anyagilag.

Aztán a versenyzés terhei, pontosabban annak költségei is kezdtek elviselhetetlenné válni, amelyet akkoriban mindenki saját zsebből állt. Arról ábrándoztunk, hogy ha egyszer sportként ismernék el a gombozást, akkor az erkölcsi elismerés mellett a szövetség és a klubjaink anyagi támogatást is kaphatnának, mint minden más sportegyesület, vagy sportszövetség. Ez az álmunk teljesült, amikor 1990-ben sportszövetségként bejegyzett bennünket a bíróság. Ezzel mi magyarok egy új sportágat adtunk a világnak!

Mit is szeretnék?

Azonban nem azért harcoltam annyit a sportággá válásunkért, hogy ugyanott folytassuk, ahol 1990 előtt tartottunk. Mert gombozni akkor sem volt tilos, csak ugyanúgy nem tudott rólunk a világ, mint most, és az anyagi támogatást manapság is csak néhány klub élvezi szerény önkormányzati támogatás formájában, köszönhetően játékunk sportként való elismerésének. Az igazi áttörés azonban – köszönhetően a belső vitáknak – mindeddig elmaradt. Egy-egy klub egy-egy szerencsés kapcsolat révén alkalmilag szert tehetett némi támogatói pénzre, de a sportág egésze akkor remélhet valódi elfogadottságot, ha minden tekintetben olyanná válunk, mint a komolyan elismert sportágak. Márpedig ehhez minden adottságunk megvan, csupán ki kellene használni a kínálkozó lehetőségeket.

Mindez még pénzébe sem kerülne a gombozóknak, csupán okosan kellene értékeinket kezelni és megmutatni a világnak. Mindannyian tudjuk, hogy nem elég jó eredményeket felmutatni. A sikerek értéke annyit ér, mint amilyen magas presztízsű az adott sportág. Nem azonos a súlya mondjuk a teke világbajnoki címnek a foci VB megnyerésével. Azért nem, mert a foci presztízse magasabban jegyzett. Ha pedig magunkat vizsgáljuk, akkor bizony meg kell állapítanunk, hogy mi messze a teke mögött jegyzett sportág vagyunk. Azt viszont már tudjuk, hogy mindez egyszerű presztízskérdés. Nincs tehát más hátra, mint a meglévő kiváló eredményeket a reputációnk növelésével aprópénzre váltani.

Ez a tevékenység megítélésem szerint az alábbiakból áll:

1. Az állam nem támogatja a sportegyesületeket (legfeljebb az önkormányzat csekély mértékben), ezért szponzorokat kell bevonni tevékenységünk finanszírozására.
2. A szponzorok nem adják ingyen oda a pénzüket, csak ha kapnak valamit cserébe. Termékeik eladásához, szolgáltatásaik értékesítéséhez viszont reklámfelületre van szükségük.
3. A sport rendelkezik ilyen reklámfelületekkel, amely (leegyszerűsített magyarázattal) akkor értékesíthető, ha az adott esemény nagy nyilvánosság előtt zajlik, méghozzá lehetőleg az elektronikus médiában való megjelenéssel egybekötve.
4. Az elektronikus média, vagyis a televízió nem hajlandó akármit közvetíteni, mivel a szerkesztőknek el kell érniük minden egyes műsorral egy bizonyos meghatározott nézettségi fokot. Ha ezt nem tudják biztosítani, egyszerűen kirúgják őket a tulajdonosok az állásukból, mivel a TV-ket eltartó reklámozó cégek csakis bizonyos nézettségre fizetnek. Ha pedig nézettség híján a hirdetők nem azon a TV csatornán reklámozzák tovább magukat, akkor csődbe jut az a televíziós vállalkozás. Ezért a televízióknak csakis érdekes dolgot szabad közvetíteniük. Az érdekesség határát nevezik hírértéknek.
5. Az a kérdés tehát, hogyan érheti el egy szektorlabda esemény a hírértéket. Jelenleg nehezen. Erre mostanában csakis a világeseményeinknek van esélye, vagy esetleg a Néprajzi Múzeumban, meg a magyar – brazil válogatott meccsen látott rendezési színvonalnak, de még az EB-k és a VB-k is csupán rövid tudósítások erejéig képesek magukat átverekedni a hírérték láthatatlan falán.
6. A megoldás tehát az, hogy 2009-ben ne csupán VB-t rendezzünk, hanem olyan eseményt, amely valami miatt az átlagosnál is jobban felkelti a TV csatornák, ezen keresztül pedig a szponzorok figyelmét.
7. El is készült egy ilyen terv. S ha megvalósul, akkor igazi áttörést hozhat a sportág megítélésében. Ha pedig a jelenleginél jóval elismertebbé válik a sportág, akkor a klubok is jóval könnyebben találnak maguknak helyi szponzorokat, mint ahogy a már befutott sportágak találnak maguknak most is. Továbbá az önkormányzat is nagyobb összeggel támogat egy magasabb presztízsű sportágat. Hátha még sikerülne szakszövetséggé is válnunk.
8. Miről is szól ez a bizonyos VB projekt? Arról, hogy 2009. májusában magunkra irányítjuk a sportszerető közvélemény figyelmét. Méghozzá a következőkkel:
• Résztvevők: Az előzetes puhatolózások alapján legalább 23 ország részvételére számítunk. Ez már valami! A brazilok már be is jelentkeztek egy szektorlabda és egy 12 érintéses válogatottal. S valószínűleg a japánokra is számíthatunk!
• Média: Eddig két országos TV csatorna közvetítési ígéretét bírom. Ezen felül további közvetítésekre is jó esély van. Az írott sportsajtóval kapcsolatban is van már konkrét megállapodásom.
• Szervező bizottság: Az eddigi összes világeseményt magányos harcosként csináltam végig, egy maroknyi berendező, és lebonyolító csapat segítségével. Most viszont beszállt a Magyar Sportmenedzsment Társaság, a TF tanáraival, több tucat menedzser-hallgatóval, valamint számos ott végzett, jelenleg különféle cégek, önkormányzati, vagy más sportszervek élén tevékenykedő volt hallgatóval. Sokat ígérő csapat!
• Állami elismertség: Közvetítő útján felkértem a sportért is felelős önkormányzati minisztert a verseny fővédnökévé, aki szóbeli tájékoztatás alapján azt elvállalta.
• Finanszírozás: Az ISBF jó gazdálkodásának, valamint eredményes pályázati tevékenységének köszönhetően rendelkezik a folyamat megindításához szükséges működési költségek fedezetével, szemben a korábbi világversenyekkel, amikor rendre üres kasszával kellett a szervezőmunkának nekilátni. A további források megszerzéséhez azonban szövetségi összefogásra, és apróbb részfeladatok elvégzéséhez társakra van szükségem.

Ahhoz pedig, hogy a verseny megszervezése érdekében megnyerjem a szükséges partnereket, be kell kopogtatnom a megfelelő ajtókon. Azonban ezt az ISBF elnökeként nem tehetem, ugyanis a sport világában a nemzetközi szövetségek elnökei nem szoktak szponzorok után kajtatni, újságírókat fűzőcskézni, meg bizonyos pénzbe kerülő szolgáltatások reklámfelülettel történő kiváltásáról tárgyalni. Ehhez egy alacsonyabb, méghozzá magyar szövetségbeli tisztségre volna szükségem. Mivel a MALSZ-ban semmilyen tisztségem sincs, ezért kénytelen vagyok az MSzSz-beli tisztségemet használni. Jelentősen megkönnyítené azonban a dolgomat, ha nem kellene a két szövetség léte miatt magyarázkodnom, hanem a (lehetőleg szektorlabda szövetség néven) egyesített szövetségben tölthetnék be valamilyen vezető feladatkört. Ezek közül két tárgyalóképes tisztség jöhet szóba, az elnöki, illetve a főtitkári. A jelenlegi MALSZ elnököt nem áll szándékomban megfúrni, viszont épp üres a főtitkári tisztség. Pillanatnyilag itt tudnám magam az ügy érdekében leginkább hasznossá tenni, feladva az MSzSz-ben jelenleg rendelkezésemre álló elsőszámú vezetői posztot.

Hogyan is képzelem el egy főtitkár tevékenységét? Hát így:

a) Ha önmagunkat nem vesszük komolyan, akkor mástól miért várnánk el, hogy komolyan vegyen? Ezért kialakítanám a szövetség infrastruktúráját.
• Kialakítanánk egy alkalmas irodát, ahol az ügyfeleink elérnek bennünket akár telefonon, akár személyesen (szemben a jelenlegi helyzettel, amikor nincs a MALSZ-nál iroda, ahol fogadhatnánk a bennünket megkeresőket, és a szövetség telefonját gyakran napokig nem veszi fel senki).
• Visszaállítom a korábban meglévő napi kapcsolatomat a sportsajtóval, melynek révén ismét rendszeresen fog tudósítani az írott média eseményeinkről.
• A média, az önkormányzati és más sportvezetők, a jövendőbeli támogatóink, és nem utolsó sorban a gombozók igényei kielégítés céljából olyan eseményekből álló versenynaptárt szerkesztenék, amely alkalmas a sportág reputációjának jelentős növelésére, rövid távon. Ezzel sikerülhetne felkelteni olyan szponzorok érdeklődését, akik nyereségessé tehetnék a világbajnokságot, vagy helyi támogatóivá válhatnának klubjainknak. Mindkét variáció jó, csak jöjjön a pénz a sportágba. Ugyanis azt vallom, hogy csakis gazdag klubok alkothatnak gazdag szövetséget.
• Szeretném elérni, hogy versenyeinknek közönsége is legyen. Ennek érdekében olyan helyszíneket kell kiválasztani, ahol fel tudjuk kelteni az érdeklődés magunk iránt. Ide kapcsolódik az a szándékom, hogy újra el kell kezdeni a női szakág fejlesztését.
• Nyelvet beszélő gombozó társaink segítségével többnyelvűvé fejlesztenénk honlapunkat, hogy világszerte ismertté tegyük játékunkat.
b) A jelenlegi felállásban látható, hogy az elnökség nem képes operatív feladatok ellátására. Ez egyébként nem is feladatuk. Erre van kitalálva a főtitkár (menedzser-igazgató), és az általa irányított opartív csapat. Feladatuk (a teljesség igénye nélkül):
• Az elnökségi munka kiszolgálása (az aktuális feladatok jelzése, javaslattétel a feladatok elvégzésére, alternatívák felvázolása, a lehetséges döntések előzetes hatástanulmányának kidolgozása, és az elnökség rendelkezésére bocsátása, figyelem felkeltése a hatályos jogszabályokból, vagy alapszabályi kötelezettségekből adódó tennivalókra, vagy az ebből adódó belső szabályzatok készítésére, stb.).
• Az irodai munka ellátása. Nyilvántartások, adminisztráció vezetése. Levelezés a külvilággal (állami, önkormányzati, vagy egyéb, velünk együttműködő szervvel), illetve saját klubjainkkal.
• A versenyeztetés kiszolgálása (alkalmas helyszínek kiválasztása, a versenyek beharangozása, VIP vendégek meghívása, rentábilissá tétele, előnevező rendszer működtetése, a sorsolás, csoportbeosztás előzetes elkészítése, technikai feltételek biztosítása, a játék zökkenőmentes lebonyolítása, a tudósítás megszervezése, az eredmények azonnali közzététele, a ranglista azonnali és hibátlan kiszámolása, stb.).
• A szakbizottságok munkájának összehangolása, valamint az elnökség határozatainak bizottsági feladatokká konvertálása a versenyeztetés kiszolgálása érdekében.
• Forrásszerzés (pályázatok elkészítése, nyert pályázatok, megvalósítása, állami, önkormányzati támogatás szerzése, szponzorok, támogatók bevonása, 1% és más adományok gyűjtése, vállalkozási tevékenység végzése, fizetős tanfolyamok működtetése hazai és külföldi résztvevőknek, nyereséges versenyek rendezése, sportági bemutatók, sportnapok, egyéb pénzes fellépések szervezése, vagyoni értékű jogok értékesítése, stb.).
• Sportágfejlesztés (sportági bemutatók tartása, kapcsolatok kialakítása iskolákkal, művelődési házakkal, gombozó baráti körökkel, segítve őket a versenyrendszerbe való bekapcsolódásukban, diákolimpia megrendezése, a 12 érintéses játék megszervezése, stb.).
• Információs Szolgálat és a honlapok működtetése (a gombfocikedvelők, továbbá a szolgáltatásainkat igénybe venni szándékozók tájékoztatása, valamint kapcsolataik ápolása és közhasznú tevékenységünk nyilvánosságának biztosítása érdekében).
• Belső oktatás, képzés (klubvezetőink többnyire nem valódi sportvezetők, ezért legtöbbjüknek gondot okoz a sportpiac világában történő eligazodás, klubjának profi, rentábilis működtetése, ezért ezeket a társadalmi munkában dolgozó önkénteseinket folyamatos belső képzéssel kell segíteni a mindennapi munkájukhoz szükséges tudásanyag átadásával).
• Játékvezető képzés (valamennyi sportág játékvezető felügyelete mellett bonyolítja le versenyeit, ezért mi sem tehetünk másként, ha versenysport eseményt rendezünk, melyre szükséges megtanítani bíróinkat az érvényes játékszabályokra, valamint a játékvezetés fortélyaira, amelyből ők versenyzőként is profitálhatnak).
• Fogyatékosokkal való törődés (együttműködés kialakítása a fogyatékkal élők szervezeteivel, propagandamunka kifejtése annak érdekében, hogy az ebben a körben sportolni vágyók tudják, nálunk együtt sportolhatnak az épekkel, velük egyenrangúan kezelve).
• Testvérvárosi program (sokat tudnánk tenni a sportág nemzetközi elterjesztése érdekében, ha ki-ki saját településén elérné, hogy a szektorlabda bekerüljön a testvérvárosi programba, melynek révén a külföldi partner megismerkedhetne az egyetlen magyar sportággal).

Eddig a levél. Csak bízni lehet abban, hogy a MALSZ elnöksége megfontolja a javaslatot és hivatkozik arra, hogy a tagság nem kér ezekből az elképzelésekből, miközben tudni lehet, hogy a változásokat hangosan és nyíltan sürgető klubok szám is közel jár a tagszervezetek feléhez és akkor még nem ismerni a visszahúzódóbb, szerényebb klubvezetők véleményét. Azonban a változás, illetve a jelenlegi helyzet változatlanul hagyása közötti döntést nem a tagság haragjától faló félelem nyomás kell meghozni, hanem az alternatívák pontos elemzése után.

Ugyanis változás mindenképp lesz. Hisz a szektorlabda elvek képviselői nem hajlandóak a szakszövetségi besorolás állami támogatása nélkül, továbbá a versenysport előnyeinek élvezete helyett a szabadidősport langyos vízében pancsikolni. Amikor létezik olyan megoldás is, hogy minden gombozói réteg megtalálja számítását.

Az idő viszont sürget, mert az MSzSz szervezésében májusban itt a következő VB, amely összefogás nélkül hatalmas kudarccal zárulhat. A felkészülés első lépéseit pedig már a napokban meg kellene tenni, ezért dönteni kell végre a fenti kérdésekben. Méghozzá azonnal és véglegesen.


2008.10.09.



előző hírek:következő hírek:

A komlói sikerek nyomában
Elhanyagolt sportpolitika
Még egyszer az NB I-ről
Hírek mindenhonnan
Új edzőterem

Országos Egyéni Bajnokság a hétvégén
Nyolcadszor Szendrey!
Látványos meccsek bajnoksága
Kirándulás a hátországban
Média-terv



Minden jog fenntartva: ...::: gombfoci.hu :::... | Design: PuSzaFi
A Magyar Szektorlabda Szövetség támogatója a Nemzeti Együttműködési Alap