Hozzáadás a Kedvencekhez


Régi hírek, meg nem írt történetek


Az elnök nem ismer akadályokat!


Jó pár évvel ezelött történt, hogy az ukrán gombozók vezetője – Jurij Gecko - meghívta magyar kollégáját – Horváth Imrét - egy látogatásra, Beregszászba. Beregszász, egy többségében magyarok lakta kárpátaljai (ukrajnai) kisváros, nem messze a román, ukrán, magyar hármashatártól, 9 km-re a határátkelőtől. Szinte látszik a magyar oldalról is, de mit tegyen az ember, ha az a meglepetés várja, hogy lezárták a határátlépőt felújítás miatt. Így járt elnökünk is, akit pontos időben vártak egy ünnepségre. Horváth éktelen haragra gerjedt, mert mint volt hivatásos határőr gondosan járt el. Indulás előtt felhívta telefonon (volt munkahelyén) a Határőrség Országos Parancsnokságán, a központi ügyletes tisztet és megkérdezte tőle, hogy – ismerve az ukrán határon előforduló időnkénti rendkívüli helyzetet – nincs-e most valami akadálya a Beregszászba való átkelésnek. Mivel nemleges választ kapott, joggal rökönyödött meg 300 km megtétele után a lezárt átkelő láttán. Idő viszont már nem volt arra, hogy Záhony felé kerülőt tegyen. Ekkor azt látta, hogy UAZ terepjárón egy magas rangú ukrán tiszt érkezik ukrajna felől, akit magyar kollégája öleléssel üdvözöl. Azonnal szóvá is tette a hajthatatlan magyar határőröknek, hogy lám, van akinek nincs lezárva a határ. Ez az Örsparancsnok hatásköre – hangzott a kimért válasz – és akkor még ukrán részről is hozzá kell járulni. Na majd én megkérdezem tőlük – mondta Horváth és elhajtott utánnuk a határőr örsre. A kapuban persze be sem akarták engedni, de emberükre akadtak, ezért kénytelenek voltak kihívni az örsügyletes tisztet. A százados még a kapuban is csak halkan mert beszélni, mert olyan magas vendége volt az örsnek, a Kárpátaljai terület határőr parancsnoka személyében. Végül Horváth bátorságot öntött a századosba, aki bement megkérdezni, hogy lehetséges-e a rendkívüli határátlépés. És minden lehetséges, csak akarni kell, na meg egy kicsit harcolni érte. Már jött is a válasz, hogy az ügy fontosságára való tekintettel mindkét részről engedélyezik az étlépést és személyesen telefonálnak le a határátkelőre. Horváth köszönte és már robogott is, a tőle megszokott autóversenyzői stílusban. Odaért az ünnepségre, tárgyalt, majd hazaindult, most már ráérősebben, Záhony felé. Az ottani ukrán határőrök nem hittek a szemüknek, hogy kerülhetett az a pecsét Horváth útlevelébe. Csalásra gyanakodtak és félreállították az autót. Nyomozók jöttek, vizsgálták az útlevelet, telefonálgattak, miközben alaposan kikérdezték az átlépés körülményeiről az elnököt. De hát nem tehettek semmit, hiszen – mint végül kiderült - főnökük engedélyezte az átlépést, úgy hogy két óra elteltével lezárult az ügy. Nincs lehetelen, csak tehetetlen ember, mondta utólag Horváth.

2005.01.05.



előző hírek:következő hírek:

Ausztrál vendég
MTV 1 május 4-én reggel 9 órakor
Ha pénzt akarsz, pályázz!
Játékszabály változtatási javaslat az ISBF előtt
Hogy a világ el ne rohanjon mellettünk...



Minden jog fenntartva: ...::: gombfoci.hu :::... | Design: PuSzaFi
Az oldal az Nemzeti Civil Alapprogram támogatásával készült!